|
ANTIOXIDÁNSOK
A szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során szabad gyökök keletkeznek. Ez az oxidációs folyamatok velejárója.
Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem. Néhány példa közelebb hozza az oxigén oxidatív hatását.
A vassal reakciója során rozsdát képez, a zsírokat oxidálva, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le testünkben is.
Szinte nincs olyan betegség, amelyben a szabad gyökök káros hatásait ne mutatták volna ki.
Az emberi test szabad gyököket termel azért, hogy a szervezetbe jutó kórokozókat elpusztítsa. De ha a kelleténél nagyobb mennyiség termelődik belőle, illetve a semlegesítés nem működik megfelelően, akkor megvan az esély arra, hogy már nemcsak a kórokozókat pusztítja, hanem a testünk ép sejtjeit is.
Amíg az embernél a szabad gyök termelődés, és az ezeket hatástalanító belső rendszer harmonikusan működik addig minden rendben van.
Bizonyos helyzetekben (például stressz, betegség) a szabad gyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni..
A szabad gyökök olyan molekulák, melyek a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Így nagyon reaktívak. Mindennel könnyen és villámgyorsan reagálva, elektront szereznek maguknak. Leginkább a sejtekben levő proteinek azok, amelyektől elektront lehet rabolni. De ez annak a sejtnek a károsodásához vezet, melytől az elektron származik. A folyamat veszélye abban áll, hogy az oxidáció folyamán újabb szabad gyökök képződnek ezzel láncreakciót indítanak el a testben.
A szabadgyökök olyan oxigén vagy nitrogén alapú molekulák, amelyek kémiai tulajdonságuk alapján megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket, akár a DNS-t is. Csaknem minden sejten belüli stuktúrát megváltoztathatnak vagy szétrombolhatnak ezek a reaktív részecskék. A megváltozott örökítőanyag (DNS), a sejt elfajulásához és végül rákhoz vezethet, ha időben nem épül le vagy áll helyre eredeti formájába. Egyes proteinek (pl. enzimek) elveszíthetik aktivitásukat, membránjaikat, s velük tulajdonságaik sokoldalúságát is.
Mikor válik ártalmassá a szabad gyökök jelenléte?
A szabad gyökök jelenléte nem okoz azonnali megbetegedést. Szervezetünk folyamatosan védekezik a szabad gyökök ellen.
Amennyiben azonban a szabad gyökök képződése felgyorsul (környezeti ártalmak, betegség, elsavasodás, dohányzás, vagy stressz esetén), fennáll annak a veszélye, hogy testünk nem képes többé hatékonyan védekezni a szabad gyökök károsító hatása ellen, és ez funkcionális (működési) elváltozások megjelenéséhez vezethet. Megfelelő étrenddel és életvitellel, a civilizációs ártalmak csökkentésével ez az egyensúlyi helyzet visszaállítható.
Mit nevezhetünk antioxidánsoknak?
Mivel az anyagcsere folyamán fiziológiás úton is létrejönnek szabad gyökök, így az is természetes, hogy a szervezetünkben erre a feladatra specializálódott antioxidánsok is vannak. Az emberi test képes arra hogy a szabad gyököket megfékezze és így a láncreakciót megállítsa.
Az antioxidánsok mintegy feláldozzák elektronjaikat, megmentve ezzel sok – sok ép molekulát. Addig sem a létfontosságú fehérjemolekulák esnek áldozatul, hanem a test erre a célra termelt vegyületei használódnak fel. Szervezetünkben termelődik néhány antioxidáns amelyet (endogén antioxidánsoknak) nevezünk, de a táplálkozás során más antioxidánsokat is magunkhoz tudunk venni (exogén antioxidánsok). Számos növény tartalmaz illetve helyesebb azt mondani, hogy előállítja ezeket a vegyületeket.
Pl a flavonoidokat a növények saját védelmükre termelik. Védik a növényi sejteket a szabad gyökök, a radioaktív és UV sugárzás, valamint a kórokozók (mikroorganizmusok, rovarok, gombák) káros hatásával szemben. Mi emberek ezeket a növényeket elfogyasztva jutunk ezekhez a vegyületekhez, és fordítjuk saját hasznunkra.
Flavonoidok
Nagy szerencse, hogy természetes és mesterséges útja is van annak, hogy segíteni tudjuk antioxidáns rendszerünket.
Az endogén antioxidánsok általában enzimek: kataláz, glutation peroxidáz (kéntartalmú) szuperoxid dizmutáz (SOD) enzim, koenzimek (Q10).
Minden, ami megelőzi, vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Sok fajtájuk létezik, melyek eltérő mechanizmussal képesek közömbösíteni a szabad gyököket. A különböző antioxidánsok különböző típusú szabad gyökök ellen védenek, a sejtek különböző részein.
Ráadásul az antioxidánsok egymást segítik, akár egy csapat tagjai. Amikor az emberek azon gondolkoznak, hogy melyik antioxidáns a legfontosabb, a legerőteljesebb, megfeledkeznek arról, hogy ezek a vegyületek együtt hatásosak.
Növényi flavonoid források
-
Flavanonok: citrusfélék (narancs, citrom,grapefruit), csicseriborsó, galagonya, édesgyökér
-
Flavonok: gabonafélék, spenót, zöldségek levelei
-
Flavonolok: hüvelyesek, hagyma, tea.
-
Antocianidinek: bogyós gyümölcsök (szeder, meggy, cseresznye, szilva), alma, körte, padlizsán, lila színű zöldségek (vöröskáposzta, lilahagyma, cékla, kékszőlő).
- Flavan-3-olok, (katechinek): gyümölcsök, gabonák, vörösbor, zöld és fekete tea.
-
Flavonoid tartalmú gyógynövényeink
Aranyvesszőfű, árnika, árvácska, bíborkasvirág, bodza, borsmenta, cickafarkfű, citromfű, csalánlevél, csarab, csipkebogyó, édesgyökér, ribizli, hársfavirág, izsópfű, kamillavirág, kecskeruta, kerti ruta, körömvirág, kukoricabajusz,
legyezőfű, libapimpó, mezei zsurló, nyárfarügy, nyírfalevél, orbáncfű, orvosi zsálya, palástfű, pásztortáska, porcsinfű, rozmaring, somkóró, szemvidítófű, vadgesztenye.
A flavonoidok pozitív élettani hatásaik összetett biokémiai folyamt eredményeként értelmezhető.
Az endogén antioxidánsok általában enzimek
Antioxidáns hatású termékeink!
Exogén antioxidáns vegyületek (táplálkozással elérhető):
E, C vitamin, Q10, szelén, karotinoidok, polifenolok, flavonoidok, mangán, a réz és a cink, gyümölcsök, növények melyekben antioxidáns molekula található.
E vitamin
A tokoferol könnyen oxidálódik, miközben antioxidáns hatást fejt ki. Stabilizálja a sejtmembránokat. A C vitamin képes regenerálni az oxidálódott E vitamin molekulákat,melyek újból képesek bekapcsolódni a mechanizmusba. Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok,
tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények, a hús, a máj és a tojás. A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend mellett nagyobb az E-vitamin szükséglet. 1g többszörösen telítetlen zsírsav
0,5-0,8 milligrammal növeli a tokoferol szükségletet.
C vitamin
A C-vitamin felszívódásában segítenek az ún. bioflavonoidok, ezért a leghatásosabbak a természetes alapanyagokból készült
C-vitamin termékek. A C-vitamin és a vas is segítik egymás felszívódását és hasznosulását a szervezetben. A C-vitamin nagyobb mennyiségben megtalálható az alábbiakban: csipkebogyó, citrusfélék, paprika, fekete ribizli, eper, brokkoli. Mindössze két élőlény,
a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani. Bár a gyümölcsök és zöldségek tele vannak antioxidánssal, a legtöbb ember
nem eszik túl sokat ilyen ételekből, ezért az antioxidánsokból hiánya van.
Ezért vált nagyon fontossá, hogy az antioxidánsokat tabletta és kapszula formájában pótoljuk szervezetünkben.
Szelén
A szelén, a glutation peroxidáz képződéséhez szükséges.
Vas
A vas a kataláz termelődésében játszik szerepet.
A mangán, a réz és a cink:
Gyümölcsök, növények, melyekben antioxidáns hatású molekula található:
A természetes formában, vagyis az étrend részeként felvett antioxidánsok biológiai hasznosulása jobb, mint a tabletta, vagyis étrend-kiegészítőként történő alkalmazás.
Q 10
A Q10 egy katalizátor, mely szabályoz és felgyorsít bizonyos biokémiai folyamatokat. Ez a koenzim szabályozza az energia (ATP) termelést a mitokondriumokban. A Q10-et szervezetünk 25-30 éves
koráig maga állítja elő. Természetes forrása a makréla, a lazac, a szardínia, a marhaszív és a marhamáj - tojás, ezek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben. Számos megfigyelés bizonyítja, hogy a Q10-hiány szinte minden egyes vizsgált szívritmuszavaros, illetve szívelégtelenségben szenvedő páciens esetében nagymértékben kimutatható volt. A Q-10 megdöbbentő hatása volt megfigyelhető a fogíny betegségeknél is, mint például a fogínysorvadás.
Karotinoidok (lutein, likopin, kriptoxantinban)
A karotinoidok szoros értelemben nem tekinthetők vitaminnak, de sokuk szolgál az A-vitamin előanyagaként. A karotinoidok hatástalanítani tudják az UV-sugárzás hatására keletkezett szabad gyököket is, így elősegítik bőrünk védelmét a napsugárzással szemben. Lutein- és zeaxanthin-források a kelkáposzta, a tök, a spenót, az endívia, a zeller.
Kriptoxantint tartalmaz: a narancs, a mandarin, az őszibarack és a papaya.
Polifenolok
Az antocianidok is erős antioxidáns hatást mutatnak, stabilizálja a kollagénrostokat és elősegíti a kollagén bioszintézist, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét, töredezését, és akadályozza a vérlemezkék összetapadását.
Antioxidáns teszt
A tesztcsík (50 mérésre alkalmas) alkalmas a háztartásban előforduló élelmiszerek vízoldható antioxidáns tartalmának közelítő meghatározására.
|