Cukorbetegek diétája 
(A termékképekre kattintva a termékoldalak jelennek meg.)

A cukorbetegség súlyossága a szövődmények jelenlététől vagy hiányától függ. A közhiedelem szerint a cukorbetegeknek igen szigorú diétát kell tartaniuk. Pedig a diabéteszeseknek sem kellene mást tenni, mint egészségesen és rendszeresen táplálkozni. Nekik is ugyanazt az étkezést javasoljuk, mint bárkinek, aki egészségesen akar élni. Más kérdés az, hogy ennek általános betartása sokszor nehézségekbe ütközik. Nemcsak a szénhidrátokra, de a kalóriákra és a minőségre is ügyelni kellene.  

A különböző kezelési módok (diéta, tabletta, inzulin) kétségtelenül némileg korlátozzák a diabéteszesek életterét. De a fentiek mindegyike a legfontosabb célt, a normális vércukor-szint tartós biztosítását szolgálja. A normál vércukorszint nemcsak panaszmentességet biztosít, hanem segít abban, hogy a sok szenvedést okozó szövődményt megelőzzük. A kezelés tehát az életminőség megtartását szolgálja. Az időszakos ellenőrzések (szemészet, laborvizsgálatok, EKG, lábvizsgálat stb.) kétségtelenül időigényesek, de segítenek abban, hogy a lehető legkorábban fedezzük fel a szövődményeket. Az időben elkezdett kezelés esetén van a legnagyobb esély arra, hogy a szövődmények súlyosbodását megállítsuk. Ne akkor eszméljenek rá, hogy baj van, ha már megvakultak, vagy hiányzik már az egyik lábuk!

Hogyan előzhető meg a szövődmények kialakulása? 
Hosszú távon törekedni kell a normális vércukor fenntartására. A magasabb vércukor nem okoz panaszt, nem fáj, tehát nem hagyatkozhatunk az érzéseinkre. Ellenőrizni, mérni kell! 

A cukorbeteg étrendjét az orvos írja elő.
Megállapítja az étrend két legfontosabb jellemzőjét: mennyi szénhidrátot és mennyi energiát fogyaszthat a beteg. Ezeket az előírásokat be kell tartani, mert ettől függ a beteg közérzete, munkabírása, sőt élete hosszúsága is. Az energia- és a szénhidrátfelvétel mennyisége és ideje természetesen függ a tápláltsági állapottól, a fizikai munka intenzitásától és a kezeléstől (az esetleges inzulinkezelés bevezetésétől).
A tápanyagok összetétele 
Helyes, ha az összenergia 50 százaléka származik szénhidrátokból. 
A szénhidrátok megítélésénél tudni kell, hogy a cukorbetegnek a cukortól és minden cukorral készült vagy mézet tartalmazó ételtől tartózkodnia kell.

Ezek között szerepelnek a cukorkák, a csokoládék, a desszertek, a jégkém, a fagylalt, a gyümölcsszörpök, a cukorral édesített üdítőitalok és általában a cukrászati készítmények. 

A természetes élelmiszerekben előforduló egyszerű és kettős cukrok, mint a tejben és a tejtermékekben található tejcukor vagy a gyümölcsök szőlő- és gyümölcscukor-tartalma nem zárja ki fogyasztásukat, de helyes, ha több részletben fogyasztják el az ilyen élelmianyagokat.
 A gyümölcsök értékes vitamin-és ásványianyag-tartalmuknál fogva egyre inkább előtérbe kerülnek a diétában. Fogyasztásuk függ a szénhidráttartalmuktól, és helyes, ha az engedélyezett napi szénhidrátmennyiség egy részét - napi többszöri elosztásban gyümölcsökből fedezik. 

Az összetett szénhidrátokat, keményítőt tartalmazó gabona eredetű élelmiszerek, valamint a rizs, burgonya, hüvelyesek, bab, borsó, lencse, szója, zöldségfélék szénhidráttartalmukat beszámítva fogyaszthatók. Fontos azonban, hogy az étrend megfelelő mennyiségben tartalmazzon nem emészthető szénhidrátokat, diétás rostokat is.  
Fehérjéből a szervezet igényének megfelelő mennyiséget kell biztosítani.

Megfelelő az arány, ha a fehérjék 50 százaléka állati és 50 százaléka növényi eredetű. Elsősorban a sovány húsok, kevesebb zsírt tartalmazó húskészítmények, hal, tojás, zsírszegény tej és tejtermékek, zsírszegény túró, sajt biztosíthatja a szükséges fehérjeigényt.

A zsír mennyisége ne haladja meg a 30 százalékot. A diéta elkészítésénél elsősorban növényi olajjal vagy főzőmargarinnal készítsük a beteg ételeit.  A cukorbetegek a mesterséges édesítőszerekkel édesíthetik ételeiket, italaikat.
Élvezeti szerekből (teából, feketekávéból) mérsékelt fogyasztás megengedett, az alkoholfogyasztásról azonban tudni kell, hogy egyrészt magas energiaértékkel rendelkezik, másrészt fogyasztása erős vércukorszintesést idézhet elő, ami hipoglikémiás tüneteket válthat ki.
A  II. típusú cukorbetegségben is fontos tényező, a napi ötszöri-hatszori étkezés. A szénhidrátok elosztásánál tartsuk szem előtt, hogy a szervezet inzulinérzékenysége a reggeli órákban csökken, ebből következik, hogy a reggel elfogyasztott szénhidrátmennyiséget a többi étkezéshez képest mérsékelni kell. Az inzulinnal kezelt betegeknél a táplálkozási ritmus az inzulin beadásának függvénye, amit a kezelőorvossal mindig meg kell beszélni.                
              Megvásárolható termékeink cukorbetegek részére!

A korszerű diabéteszes étrend 50 % szénhidrátból: ­ elsősorban teljes kiörlésű lisztből készült kenyérből, zöldségekből, hüvelyes növényekből, rizsből, burgonyából, kukoricából, gyümölcsből, 20 % fehérjéből: ­ baromfiból, halból, sovány húsokból és húskészítményekből, sovány sajtokból, és 30 % zsírból: ­ elsősorban növényi olajból áll. A gyakori, napi 5-6-szori étkezéssel csökken az étkezések utáni vércukorszint emelkedés. Kerülje a cukorbeteg a vércukrot gyorsan emelő élelmiszereket! Az étrend kiválasztásánál segít a Glikémiás Index  (GI)ismerete. (Az index az egyes élelmiszerek vércukoremelő hatását jelöli a szőlőcukorhoz viszonyítva).

Vércukorcsökkentő tabletták és az inzulinkezelés mellett a betegek gyógyításának nagyon fontos része a megfelelő diéta is. A diétás szakember a beteg életkorát, testmagasságát, egészségi állapotát figyelembe véve alakítja ki a személyre szabott étrend energia- és tápanyagtartalmát. 
Lényege arra a felfedezésre épül, hogy a különböző ételekből a szénhidrátok nem egyformán szívódnak fel. Van, amelyikből gyorsabban, van amelyikből lassabban. A szénhidrát emeli a vércukor szintet. A vércukorszint emelkedése pedig megváltoztatja az inzulin-elválasztást olyan irányban, hogy az a hízást segíti elő. Ezáltal azok az ételek, melyekből a szénhidrát gyorsan felszívódik, jobban hizlalnak.
A szénhidrátokat két csoportba osztják: egyszerű szénhidrátok (cukrok) és összetett szénhidrátok (keményítő, cellulóz). Az összetett szénhidrátok azok, amelyekből lassan szabadul fel az energia, az egyszerű szénhidrátokból pedig gyorsan. Ez a felosztás mindenkinek fontos lehet, aki testsúlykontroll-programot követ, mivel a lassan felszabaduló energia segít az éhség és az egészségtelen rágcsálnivalók iránti vágyakozás csökkentésében. A glikémiás indexet (GI) alkalmazzák a szénhidrátok csoportosítására annak alapján, hogy milyen gyorsan emelik a vércukor szintjét. A glikémiás indexet úgy számították ki, hogy összehasonlították a különböző ételek vércukorszint emelő hatását, egy maximumnak kijelölt emelkedési szinthez mérten. A legmagasabb érték a 100-as, ez a leggyorsabban felszívódó cukor, a szőlőcukor (glükóz) glikémiás indexe. (A szőlőcukor az egyetlen cukorfajta, amelyet a szervezet szinte azonnal energiává képes alakítani.) 


             Mi az a glikémiás index? 
A GI táblázatokban a 100-as érték a szőlőcukor “felszívódási sebességét” jelenti, míg a 0-t a szénhidrátot nem tartalmazó ételek kapják. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, így hosszan tartó telítettség érzést okoznak. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükózt juttat a véráramba, így a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekhez. Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kevesebb zsírt  raktároz el a szervezet.

90-100 % glikémiás indexű: a malátacukor, a burgonya, a méz, a gabonapehely, cukros üdítőitalok,
70-90 % glikémiás indexű: a fehér- és félbarna kenyér, a zsemle, a kifli, a kétszersült, az édes müzli, a pudingpor, a fehér liszt, a kalács, a szőlő,
50-70 % glikémiás indexű: a zabpehely, a fekete kenyér, a banán, a cukrozatlan gyümölcslé,
30-50 % glikémiás indexű: a tej, a joghurt, a kefir, a durumlisztből készült tészta, a tejszínfagylalt,
30 % alatti glikémiás indexű: a bab, a borsó, a lencse, a szójabab, a dió, a mogyoró, a korpás müzli, a színes főzelékek, a saláták, a retek, a cékla, a paprika, a paradicsom, nyírfacukor.

250g	500g (fél kg)	1000g (1kg)

Fontos tudnivaló, hogy a koffein nem emeli a vércukorszintet! Az étrend főleg növényi alapanyagokból álljon, melyeket az ételkészítés során kíméletesen kell feldolgozni. Kerüljék az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket és lehetőség szerint frissen elkészített ételekkel táplálják szervezetüket! A szeszes ital fogyasztást mellőzzék, és kifejezetten tiltott a cukros likőrök, édes és félédes pezsgők vagy barna sörök fogyasztása. 

                A cukorbeteg-diéta 

A cukorbetegség bármely típusában a kezelés alapja a diéta, azonban nehéz összeállítani olyan étrendet, amelynek zsír- és szénhidráttartalma megfelelő, és optimális mennyiségben tartalmazza a szükséges nyomelemeket. A cukorbetegek körében gyakran fordul elő nyomelemhiány.
Az élelmiszerek nyomelemtartalmának ismeretén alapuló, megfelelő diéta segít a nyomelemhiány és mellékhatásainak megelőzésében, megszüntetésében. Gyakran néhány apró trükkel és kis odafigyeléssel jelentősen javítani lehet az életminőségen, és számos szövődmény kialakulása megelőzhető.  A króm az emberi szervezet számára létfontosságú, nélkülözhetetlen a szénhidrát- és lipidanyagcseréhez. Számos adat utal a krómnak az inzulinérzékenység megőrzésében betöltött szerepére: krómpótlással, különösen túlsúlyos betegeknél, javítani lehetett ezen. A tartósan nagy mennyiségű szénhidrátbevitel fokozza a króm ürülését, és ez krómhiányhoz vezet.   
  
     A cink: szerepet játszik a fehérjék, a nukleinsavak, a lipidek anyagcseréjében. Az immunrendszer csak megfelelő mennyiségű cink jelenlétében képes kifejteni védő hatását: hiánya esetén fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekre, illetve a gyógyulás időszaka elhúzódhat. Az optimális sebgyógyulás is csak normális cinkfogyasztás mellett érhető el. A cukorbetegek fogékonyabbak a fertőző betegségekre és az elhúzódó sebgyógyulásra. A cinkhiány szexuális érdektelenséget, terhesség esetén születési rendellenességek kialakulását, mindkét nemnél az ízérzés zavarát, étvágytalanságot, a végtagok zsibbadását és ekcémás bőrgyulladást okozhat. 


A cukrok, a zsírok és a fehérjék anyagcseréjében mindenütt megtalálhatók a mangántartalmú enzimek. Az inzulin termelődéséhez is szükség van jelenlétéhez, sőt a sejtek inzulinérzékenysége függ a szervezet mangán ellátottságától. Mangán hiányában az immunválasz gyengül a fehérvérsejtek aktivitásának csökkenése miatt. Felnőttek részére a napi cinkbevitel minimálisan nőknél: 12 mg (terhesség alatt 15 mg, szoptatás idején 19 mg), férfiaknál: 15 mg.

Diétával, gyógyszerezéssel vagy inzulinbeadással -, illetve ezek variációjával - a cukorbeteg egészsége rendben tartható, életmódja kiegyensúlyozott lehet. Csak a pontosan megtervezett, betartott és testre szabott diéta vezet célhoz. Ha a cukorbeteg elhízott, lényegesen kevesebb táplálékot kell magához vennie, míg le nem fogy. Ez fontos része a gyógymódnak, esetleg a diabétesz visszafejlődését is eredményezheti. 

Összefoglaló a vércukor értékekről

A táplálék formájában felvett energia felének szénhidrátból, húsz százalékának fehérjéből, harminc százalékának pedig zsírból kell állnia. Általában nem helyes, ha a diabéteszes a napi táplálékot háromra elosztva (reggeli, ebéd, vacsora) veszi magához, mert ilyenkor általában elkerülhetetlen a vércukor emelkedése. Ezért ötször,de inkább hatszor egyen a cukorbeteg. Ez alól csak egyes, inzulinkezelés alatt álló betegek képezhetnek kivételt, akiknél a napi 4-5-szöri inzulinadás mellett esetenként 3-4-szeri étkezéssel is kitűnő anyagcsere-állapot biztosítható. Inzulinnal kezelt cukorbetegnél fontos, hogy az inzulinkezelést és a diétát összhangba hozzák. Kerülendők: répacukor, malátacukor, méz, mindenféle cukrozott üdítőital, cukros sütemények.
Csak mérve fogyaszthatók: fehér liszt, fehér és barna kenyér, Abonett, tészta, rizs, keksz, müzli, burgonya, kukorica, zöldborsó, sárgarépa, bab, szójabab, tej, joghurt, gyümölcsök, cukrozatlan gyümölcslevek. A finoman feldolgozott élelmiszerek, mint például a burgonyapehelyből készült krumplipüré, vagy a rizs- és zabpehely jobban emeli a vércukrot, mint a főtt burgonya vagy a főtt rizs. Érdekesség, hogy a spagetti kevésbé emeli a vércukrot, mint a magyar galuska vagy a kockatészta.
Szabadon fogyaszthatók, beszámítás nélkül: az összes zöldség és főzelékféle, különösen a leveles zöldségek. Kivétel a sárgarépa, sütőtök, kukorica, zöldborsó.
Fehérjék: a cukorbetegnek törekednie kell a minél kevesebb
zsiradékot és szénhidrátot tartalmazó húsfélék, tejtermékek és gabonából
készült termékek fogyasztására. Ezért a sovány húsok és tejtermékek részesítendők előnyben.
Zsiradékok: a hús és tejfélékben található zsírtartalom többnyire fedezi a zsiradékszükségletet, tehát ezen felül plusz vaj, zsír, olaj vagy margarin fogyasztása csak minimális mennyiségben javallt. Tojásból legfeljebb egyet fogyasszon naponta a cukorbeteg. Élvezeti szerek: cukorbetegek legfeljebb napi 1-3 csésze teát, kávét fogyaszthatnak. Az alkoholnál fokozott óvatosság ajánlott, mert váratlan rosszullétet okozhat. Esetenként - de nem rendszeresen - 3-5 cl tömény szeszes ital vagy 1-1,5 dl bor fogyasztható, de ebben az esetben szénhidráttartalmú ételt is kell enni. A cukros italok tiltottak.

           Édesítőszerek használatáról  
    (mesterséges édesítőszerek,cukorhelyettesítő anyagok)

Jellemzőjük, hogy energiát és szénhidrátot nem tartalmaznak, ezért cukorbetegek és fogyókúrázók szabadon fogyaszthatják.  

Mesterséges édesítőszerek 

Hazánkban négyfajta hatóanyagú mesterséges édesítőszert forgalmaznak (szacharin, ciklamát, az aceszulfán-K és az aszpartam). A szacharin főzés során elbomlik, mindig utólagos ízesítésre használjuk. Édeske néven került forgalomba. A Polisett tabletta és Polisweet folyadék (ciklamát-tartalmú)talán a legkedveltebb édesítőszerek egyike, főzéshez, sütéshez és befőzéshez egyaránt használhatjuk. .
Az  aszpartam hatóanyagú édesítőszereket a szervezet feldolgozza, ezért természetes édesítőszernek is nevezzük. Nutra-sweet, Canderel, néven került forgalomba. Kiváló ízű, de hőre és fényre érzékeny, ezért főzés után a kész ételek ízesítéséhez használjuk. Az aszpartammal édesített "light" üdítőitalokon és gyümölcsnektárokon a Nutra-sweet jelölés szerepel, ezeknél a diabetikus termékeknél vegyük figyelembe természetes cukortartalmukat, mely csomagolásukról leolvasható. Számítsuk be a napi javasolt szénhidrátmennyiségbe. Legszerencsésebb lenne, ha ezek helyett friss gyümölcsöket fogyasztanánk.

Az úgynevezett "light" szénsavas üdítőitalok abszolút energia- és szénhidrátmentesek. Ezek fogyasztása ajánlott azoknak a cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak és egészséges embereknek, akik az édes üdítőitalokat előnyben részesítik a vízzel szemben.  Terhesség alatt elővigyázatosságból a mesterséges édesítőszereket mellőzzük!

Cukorhelyettesítő anyagok 

A cukorhelyettesítő anyagok közé tartozik a fruktóz és a  sorbit .
A gyógyszertárban készítenek Sorbimid néven édesítőszert, mely szintén sorbit tartalmú. A sorbit édesítőereje fele a cukorénak, ezért szacharin hozzáadásával növelik édesítő hatását . A Glukonon
szorbitot és kevés szacharint tartalmaz. Jól használható a sütemények készítéséhez. Napi 30rammot (3 dkg) fogyaszthat a cukorbeteg. Hasonlóan kell figyelembe venni a fruktózt is a diabetikus
csokoládék és a diabetikus készítmények fogyasztásánál.

A cukorbetegek számára a mesterséges édesítőszerekkel készült termékeket narancsszínű karika jelzi. A fruktóz és a sorbit 100 grammja egyaránt 99 gramm szénhidrátot tartalmaz, illetve 400 kalóriát szolgáltat a szervezetnek. Az igaz, hogy vércukorszint
emelő hatásuk elhúzódó, de végül is emeli azt, és csak inzulin segítségével hasznosul. Az elhízott cukorbetegek ezeket a cukorpótlókat ne használják, illetve a velük édesített diétás nápolyik, csokoládék, dzsemek fogyasztását is kerüljék. Ezeknek a termékeknek az energiatartalma igen magas, megegyezik a cukoréval. Főleg II. típusú, úgymond öregkori cukorbajnak előidézője a
túlsúly, melyben a diéta fő célja a testsúly csökkentése és a normál
testsúly megtartása. Ezek figyelembevételével láthatjuk, hogy a sorbitol és a glukonon használata nem célszerű. Normál testsúly esetén napi 30-50 gramm használható, de mindig beszámítva a napi szénhidrátmennyiségbe.  

Az utóbbi években a táplálkozási szakemberek elsősorban a BMI (Body Mass Index), azaz a testtömegindex segítségével különítik el az egészséges és a normál testsúly, a túlsúly, illetve az elhízás kategóriáit. 
BMI kiszámítása:

A testsúlyt el kell osztanunk a testmagasság méterben kifejezett négyzetével!
160cm-nél 1.6-nak a négyzetét jelenti.