Stressz A termék leírások a képekre kattintva jelennek meg!
A technológia és a civilizáció fejlődésének ütemével az ember alkalmazkodása nem tudott lépést tartani, emiatt felkészületlenül érik az új típusú hatások, mint pl.: a környezetszennyezés, érzelmi stresszhelyzetek, a gazdasági,magánéleti és társadalmi követelmények, felelősség stb.
Az ember értéke háttérbe szorult, és helyére az értéknövelő képessége lépett, és az, amilyen módon az visszatükröződik az anyagi helyzetében.
Alapvető lelki szükségletünk viszont, hogy minden feltétel nélkül elfogadjanak, és értékesnek tartsanak bennünket függetlenül attól, hogy mit birtoklunk vagy mivel rendelkezünk. Ez két ellentétes dolog is (az összes többi ellentétről nem is beszélve), ami hatalmas nyomást helyez az emberekre, és ez tovább mélyíti az emberek lelkében a nyugtalanságot.
Folyamatosan rákényszerülünk az alkalmazkodásra.
Minden, ami az életben alkalmazkodást igényel tőlünk (érzés, esemény stb.) az stresszt okoz.
Maga a stressz fogalma az 1930-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté.
Amikor az ember veszélyben érzi magát, két lehetőség között választhat: vagy küzd és így védi magát, vagy elmenekül. Mind a két védekezési formához plusz energiára van szüksége. Miután az elménk egy ingerről eldöntötte, hogy az a test számára kívánatos vagy visszautasítandó, az ítéletet közvetíti az agy vegetatív központja felé. És a test - reakcióit tekintve - felkészül (vegetatív válaszok).
Gyakorlatilag bármi tűnhet személyes támadásnak, bármi okozhat stresszt.
Ez a támadás lehet egy kívülről jövő fizikai támadás, de lehet egy olyan esemény is, amit az egyén él meg támadásként.
A leggyakoribb nyomás, ami az emberre nehezedik az az el nem fogadás, illetve a feltételhez kötött elfogadás. Sajnos mindenki átesett azon a nevelési perióduson, amikor akkor "szerették" csak, ha valamit tett, vagy épp nem tett. Így nem meglepő ha a ma embere mindent elkövet, hogy megfeleljen a feltételeknek.
A magas követelményekre úgy tekint, mint ellenségre. Felveszi a harcot ellene, illetve igyekszik megfelelni neki. És íme itt a stressz. A stressz reakció beépített mechanizmus, amely akkor lép működésbe, ha követeléseket támasztanak velünk szemben.
És az egész szervezet részt vesz benne.
Dr. Selye kétféle stresszt különböztet meg, az egyik a pozitív, a másik a negatív. A pozitív stressz az, melyek stimulálnak, erőt adnak ahhoz, hogy a későbbiekben a hasonló kihívásokkal könnyedén szembenézzünk. Az esemény megtörténte után rövid időn belül a test visszatér a megnyugtató egyensúlyi állapotába.
Negatív stresszt azok a felmerülő problémák okoznak, amelyekkel szemben tehetetlenséget, gátoltságot, félelmeket, és az ezekből eredő cselekvésképtelenséget érzünk. Mindez jelzi, hogy az adott szituációt nem megfelelően kezeljük és a megoldásba fektetett energia túl nagy igénybevételt jelent számunkra, melyeket nehezen pihenünk ki. A testnek hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy egyensúlyi állapotát visszanyerje.
A stressz az élet velejárója. Az, hogy miképpen reagálunk a stresszhatásokra, sokban múlik a beállítottságunkon, az érzelemvilágunkon. Egy ember múltja, tapasztalatai, mind szerepet játszanak abban, hogy hogyan reagál a stresszre. Lehet valami az egyik embernek hatalmas stressz, míg ugyanaz a körülmény a másik ember számára gyerekjáték,és fordítva...
De az biztos, hogy nincs stresszmentes élet. A sérelmet, amit panasszal sikerül kifejeznünk, gyorsan el is felejthetjük, míg a magunkba fojtott probléma ellenünk fordul, s betegség lehet a következménye.
Ezek a testi folyamatok azonban nem érnek véget, ha váratlanul elmúlik a veszély vagy kiderül, hogy csak vaklárma volt. A már beindult biokémiai folyamatok ilyenkor még nem normalizálódnak.
Az állandósult rejtett stressz miatt a tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza a fekély hajlamot, és rontja az emésztést. A rossz emésztés és az újabb stressz, növeli a savtermelést, ami tovább rontja a helyzetet.
Léteznek adaptogén növényi feszültségoldók, amelyek szelíd hatású szerek, alkalmazásuk nem vezet pszichés változások kialakulásához. Nem kell hozzászokástól tartani. Ritka kivételtől eltekintve nincsenek toxikus mellékhatásaik, szemben számos szintetikus alapanyagú nyugtatóval.
A világon összesen mintegy 22 gyógynövény kaphatta meg az adaptogén kategóriát!
Közönséges sédkender - Eupatorium cannabinum
Tuja - Thuja occidentalis
Aranyvessző - Solidago spp
Szekliceimola - Leuzea carthamoides
Adaptogén gyógynövényeket tartalmazó kapszula a Shilajit. Számos felhasználási területe van.
Az adaptogén gyógynövényeknek több nagyon szigorú kritériumnak kell megfelelni: folyamatos normalizáló hatást kell kifejtenie az egyén pszichológiai funkcióira, az általa folytatott tevékenységnek nem specifikusnak kell lennie, fenn kell tartania a normális testi funkciókat, a szervezetet érő folyamatos támadásokkal szemben. Normalizálnia kell a testi funkciókat, tekintet nélkül a meglévő kóros állapotokra.Korrigálnia kell az alul- vagy túlműködéseket a testünkben. Mindezen jótékony hatást pedig a szervezet megzavarása vagy károsítása nélkül kell kifejteniük. Mindössze 21 gyógynövényt kategorizáltak.
A stressz mindenkinél más testi tünetekben fejeződhet ki. A leggyakoribbak
ezek közül talán az alvászavar, az emésztési problémák, immunrendszer gyengülése, és szexuális problémák.
Van egy bizonyos mértékű emberi képességünk arra, hogy elbánjunk a stresszel, de fontos, hogy a valósággal összhangban gondolkodjunk. Nyilvánvaló, hogy azokon a tényezőkön, melyekre nincs befolyásunk, nem tudunk változtatni. A stresszkezelésnek az az egyik problémája, hogy energiáinkat gyakran olyan dolgokra pazaroljuk, melyekre nem tudunk hatással lenni, így erőfeszítésünk hasztalanná válhat és a stressz tovább nő.
Valószínű, hogy ezek felismerése a legnehezebb.
A döntések az ember életében megszámlálhatatlan eseménynek számítanak.
Amikor hatalmas feszültségként éljük meg a döntéseinket, valószínűleg arról van szó, hogy mindig mindenben tökéletesek szeretnénk lenni.
Az önmagunkkal szemben támasztott elvárásaink talán még borzasztóbbak tudnak lenni, mint amit kívülről erőltetnek ránk. Nagyon nehéz annak a felismerése, hogy ezt mind mi, saját magunkkal tesszük.
Viszont ha sikerül, a megoldás kulcsa a kezünkben lesz. Ha feladjuk a tévedhetetlenség kényszerét, netán azt az elképzelést, miszerint mindig mindenben nekünk van igazunk, sokkal nyugodtabbá válhatnánk.