Az arany forrása:
Különféle helyekről más és más formában juthatunk aranyhoz: a természetből nyersanyagként, a nemesfémiparból és elektronikus iparból hulladékként, törmelékként. Azonban egyik esetben sem tiszta arannyal találkozunk. A szennyezettség mértéke az ezüst és egyéb fémek mennyiségétől függ. Érdekesség: a magyarországi ékszer és ékszeripari hulladékok ezüsttartalma nagyon magas. Nálunk az ötvözés során 60-70% ezüsttel dolgoznak, míg az EU-ban maximum 10%-kal. Más fémekkel váltják ki az ezüstöt (pl.: horgonnyal), aminek néha az az eredménye, hogy csúnya színű fémet gyártanak és a végén a terméket galvanizálják vagy learanyozzák. Sokszor csak az ékszer javítása során derül ki, hogy belül más anyagot használtak.
Finomítás:
Ahhoz, hogy nagy tisztaságú aranyat kapjunk, finomítási eljárásokon megy keresztül a nyersanyag. Olvasztás: 1000 – 1200 Cº-on történik, melynek következtében a szerves és éghető anyagok kiégnek és salakként távoznak. Ennek végeredményeként nemesfémtömb jön létre. Ekkor kb. 900 ‰-es aranyat kapunk. Rafinálás (=szinítés): további finomítás, melynek során akár 999,9 ‰-es aranyat is nyerhetünk. A szinítésnek több fajtája is létezik: Magyarországon a salétromsavas kvartálás és a királyvizes szétválasztás a legelterjedtebb, míg a galvanizálás jóval ritkább.
Raffinálás: Salétromsavas kvartálás (negyedelés): az arany felhígítása olyan szinten, hogy a salétromsav feloldja az ezüsttel együtt azt, ami nem arany. Ezt újraolvasztva 998 ‰-es tisztaságot kapunk. Ezt tovább finomíthatjuk galvanizálással és így 999,9 ‰-es tisztaságú arany nyerhető. Királyvizes szétválasztás: a királyvíz a salétromsav és a sósav keve– réke, ami mindent fölold. Redukálási folyamattal kicsapják a hulladékból az aranyat. Ezzel az eljárással magasabb finomságot lehet elérni. A királyvíz sokkal agresszívebb, mint a salétromsav, ezáltal környezetszennyezőbb is. Galvanizálás: nagy tisztaságú színaranyat lehet előállítani vele. Ebben az eljárásban cianidos oldatban elekrtolízissel szétválasztják az arany részecskéket a hulladéktól. Ezt a módszert felületkezelésre is használják, olyankor az aranyozandó felületre vándorolnak át az arany részecskék.
Környezetvédelem:
A szinítés során képződő mérgező anyagok egyaránt szennyezik a levegőt, a talajt, a vizet és az emberi szervezetre is veszélyesek. Éppen ezért szigorú környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokat kell betartani:
- káros gázok elszívása és az elszívott levegő tisztítása (légmosók);
- szennyvíznél az öblítővizek és oldatok méregtelenítése, semlegesítése, illetve a benne lévő fémsók leválasztása
- veszélyes hulladékok (galvanizálási-, szennyvízkezelési iszapok) kezelése;
