Néhány lényeges tudnivaló a digitális zongorákról 

Ha valaki először gondolkozik digitális zongora vásárlásáról, érdemes elolvasni a következő pár sort, talán kicsit segít a választásban! Ez lehetne amolyan FAQ, vagy GYIK (Gyakran Ismétlődő Kérdések) rovat is.

1. Kinek érdemes digitális zongora beszerzésről gondolkodni?

Bárkinek, aki valamilyen okból nem használhat mindenhol és minden alkalommal hagyományos zongorát. Az okok a legkülönfélébbek lehetnek. Sokan egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak egy "rendes" zongorát. Mások a lakásban nem tudnák elhelyezni. Ismét mások a szabályozható hangerő, illetve fejhallgatós játék lehetősége miatt választják. Van, aki koncertezni, illetve kísérő hangszerként viszi magával olyan helyekre, ahol nem számíthat jó állapotú zongorára, esetleg semmilyenre sem. Sok kreatív komponista a midi (pl. számítógépes kapcsolat) lehetősége miatt választja. 

2. A digitális zongora tulajdonképpen elektromos zongora?

Igen is, meg nem is. Elektromos, mert villannyal működik, de helyesebb, ha nem elektromos zongoraként emlegetjük, mert ez az elnevezés a Fender Rhodes és hasonló "Electric Piano" hangszereket fedi a zenei gyakorlatban, melyek nem digitális elven működnek.

3. Akkor végülis miért nevezik a ma kapható hangszereket digitális zongorának?

Azért, mert bennük digitálisan kódolt  formában tárolják a hangokat. A gyárak első lépésként kiemelkedő minőségű zongorák hangjait rögzítik a lehető legjobb berendezésekkel, különleges akusztikájú termekben. Többnyire Steinway, Bösendorfer, Fazioli, Yamaha modellek hangja szolgál alapanyagul. Minél több billentyű hangjából vesznek mintát a mélytől a magas hangokig haladva, annál jobb lesz az eredmény. Külön felvételt készítenek a gyenge, a közepes és az erős leütésekről, hiszen a dinamika visszaadása a zongorán az egyik legfontosabb szempont. Az elkészített hatalmas mennyiségű hangmintát digitális formában tárolják, hasonlóan, mint ahogyan a CD lemezen. A felvétel és a mintavétel minősége azonban ma már meghaladja a CD minőséget, hiszen többnyire 24 bites technológiával és nagy mintavételi frekvenciákkal próbálják a legtökéletesebb hangzást megragadni. Az egyes gyárak aztán ebből az óriási hangmennyiségből különféle zongorákat produkálnak. Az olcsóbb modellekben nagyobb mértékű tömörítést alkalmaznak és több hangzási kompromisszumot hagynak, a csúcsmodellekbe pedig a kor legfejletteb technológiájával próbálják az erdeti hangzást reprodukálni.

4. A zongora hangszínen kívül más hangszínek is vannak a digitális zongorákban?

Igen, szinte minden modellben. Tudni kell, hogy a zongora hangzásának részletgazdag visszaadása műszakilag az egyik legnehezebb feladat. Emellett néhány más hangszert szinte "ujjgyakorlatként" elhelyeznek a gyárak. Ezek többnyire elektromos zongora, csembaló, vibrafon, orgona, vonós hangszínek, bár néha szinte teljes hangszín választékot is találhatunk egy-egy hangszerben.

5. A tanárok és a zongoristák szerint a legnagyobb baj a billentyűzettel van. Igaz ez?

Tulajdonképpen igen. Azonban ezt a kérdést kicsit alaposabban meg kell vizsgálni. Sokan egyszerűen egyenlőségjelet tesznek a digitális zongora és a szintetizátor közé. Vannak ugyan átfedések, de többnyire jól elkülönülő hangszer kategóriákról van szó. A szintetizátorokat eleve könnyű, rövid billentésű klaviatúrával gyártják. Aki ilyenen játszik, vagy tanul, arra azt mondjuk, hogy "billentyűzik". A digitális zongorákat olyan méretű billentyűkkel látják el, mint amilyen a hagyományos zongorákon is van. Nem igaz az, hogy a normál méretű szinti billentyűzet jó zongora tanulásra! A digitális zongorák billentyűzete között is óriási eltérések lehetnek. Egy biztos. A ma gyártott digitális zongorák mind dinamikus billentyűzettel kerülnek forgalomba, vagyis a gyenge és erős leütések közti különbséget érzékeli a hangkeltő rendszer, és aszerint fog megszólalni.

6. Hallottam, hogy vannak digitális zongorák, melyeknél lehet változtatni a dinamika érzékenységet. Hogyan működik ez?

Igen, ez egy fontos tulajdonság, és a hangszerek zömébe beépítik. A hagyományos zongoráknál is sokféle billentéssel találkozhatunk, hiszen az egyes gyárak sokszor százéves tradíciók alapján saját fejlesztésű billentyűzet mechanikákat alkalmaznak. Érdemes megnézni az Interneten néhány ilyen jellegű oldalt, pl. : www.steinway.com , vagy www.piano.org , megnézhetjük azt a nem éppen egyszerű mechanikát, amivel a billentyű, a kalapácsok és a pedálok együttes működése megvalósul. A pianínóknál természetszerűleg megint más mechanikák működnek, tehát a billentésérzet is eltér egy zongoráétól. Ezért aztán logikus, hogy a digitális zongorákon ún. "dinamikai görbék" kiválasztásával tudjuk megközelíteni valamely általunk használt hagyományos zongora dinamika érzetét.

7. Mi az a kalapácsmechanika?

A zongorákban a húrokat nem a billentyűk ütögetik, hanem a már említett áttételi mechanizmusok segítségével mozgatott, filccel bevont kalapácsok. A billentyű erőteljes leütésekor a kalapács kilendül, és a billentyűnek ekkor már nincs hatása a tehetetlenül mozgó kalapácsra. Gyengébb leütéskor pedig szépen nekinyomja  a húrnak, úgyhogy talán az meg sem szólal. A pianissimo és a fortissimo között persze még sok fokozat van, hiszen a zongora nagyon gazdag hangzást tesz lehetővé. A digitális zongorákban nem alkalmazzák azt a bonyolult mechanikát, mint a hangyományos hangszerekben, hanem olyan áttételi rendszereket építenk be, amelyek a zongorista számára a megszokott kalapácsmechanika és a kiváltási pont érzetét a lehető legjobban visszaadja. Nyilvánvalóan az olcsóbb modellekbe egyszerűbb szerkezetek kerülnek, a drágábbakba sokkal tökéletesebbek. Léteznek olyan digitális zongorák is, amelyek nem kalapácsos, hanem csak ún. "súlyozott" billentyűzetet tartalmaznak. Bizonyos célokra ezek is alkalmasak, de pl. tanulásra nem ajánljuk őket. Ne felejtsük el, hogy amikor leülünk egy digitális zongorához, a hangszer "zongoraszerűsége" attól függ, hogy a billentyűzet mechanikai kialakítása, a billentés dinamikájának lekezelése, és az ennek megfelelő megszólaltatási rendszer mennyire vannak összhangban. A fentiek alapján sejthető, hogy a digitális zongorák mechanikája valamilyen szinten megközelíti a hagyományosokét, de nyilvánvalóan nem pontos másolata annak. Tanulásra vásárolt hangszernél azonban azt kell mérlegelnünk, hogy a rendelkezésre álló keretből tudunk - e egy valóban jó minőségű akusztikus zongorát venni, vagy esetleg csak valami "lepattant" darabra futná, aminek a billentése esetleg tragikusan rossz, és a hangszerész is csak a fejét csóválja tőle? Jótanács: használt zongorát venni csak olyan hangszerésztől szabad, aki felelősséget vállal az általa eladott hangszerért. Amennyiben hirdetés alapján kívánunk zongorát, pianínót venni, akkor is kérjünk meg egy hozzáértő hangszerészt vagy zenetanárt, hogy kísérjen el bennünket! Lehet, hogy ez belekerül bizonyos összegbe, de elkerülhető a nagy melléfogás! 

8. Kell - e a digitális zongorákat hangolni?

Lehet, de nem kell. Azt a fajta billentyűnként (helyesebben húronként) történő hangolást, ami a zongoráknál rendszeres dolog, el lehet felejteni. Arra viszont szinte mindig van lehetőség, hogy a digitális hangszer alaphangolását kicsit "eltérítsük". Erre két okból lehet szükség. Egyrészt pl. kamarazenélésnél, amikor  zenész barátunk olyan hangszerrel jön, amit nem lehet, vagy nehéz hangolni. Ilyenkor jól jön, hogy zongoránk hangolását pár centtel lejjebb, vagy feljebb tolva azonnal "stimmelünk". Hasonló helyzetek fordulhatnak elő régi zeni együtteseknél is, ahol adott kor hangolására kell ráállni. A másik dolog a választható skála. A hagyományos zongorák hangolása kissé eltér a kromatikustól. Ez az eltérés is korok és divatok szerint változott, és digitális hangszerünkkel ezeket a skálákat is többnyire kiválaszthatjuk.

9. Mi a helyzet a pedálokkal?

A legegyszerűbb digitális zongorához is kapcsolhatunk sustain pedált. A legtöbb modell eleve két pedált is tartalmaz, melyek közül az egyik a sustain (damper), a másik pedig többnyire átkapcsolható a soft és a sostenuto funkciók között. Sok digitális zongorán pedig eleve három pedál van.

10. Miért van a legtöbb digitális zongorában effektprocesszor?

Mint említettük, a hangszerek a chipjeikben különlegesen csillapított stúdiókban felvett hangokat tartalmaznak. Ez azért jó elv, mert a gyártó nem tudja, hogy milyen akusztikai körülmények között (lakószoba, koncertterem, szabad tér) fogják megszólaltatni a hangszert. A beépített effektprocesszorral viszont elő tudjuk idézni azt a mesterséges zengetést, ami biztosítja az adott helyen a legkellemesebb térérzetet. A zengetőn kívül általában még chorus effektet tartalmaznak a zongorák. Ezeket pl. az elektromos zongora, orgona, és a vonós hangszerek hangjánál használhatjuk.

11. Használható - e a gyakorláshoz hagyományos metronóm?

Használható, de fölösleges. A legtöbb modellben ugyanis beépített metronóm van, ami kvarcpontossággal adja az ütemet.

12. Miért van a legtöbb digitális zongorán kettő fejhallgató kimenet?

Ez egy nagyon praktikus dolog. Külföldön gyakori a digitális zongorákkal berendezett zeneoktató terem. Itt több tanuló is egymás zavarása nélkül tud gyakorolni. Ha a tanár, a barát, vagy a szülő bele akar hallgatni valakinek a játékába, akkor sem kell felhangosítani a hangszórót, elég bedugni a második fejhallgatót.

13. Hogyan lehet rögzíteni a játékot? Kell ehhez valami külön szerkezet?

A legtöbb zongorában van egy kis felvevő szekvencer, amivel rögzíteni lehet kisebb darabokat. Ez segíthet a gyakorlásban, a hibák kielemzésében, sőt, négykezesek tanulásában is. Komolyabb darabokat, illetve összetettebb hangszereléseket a legegyszerűbben egy számítógép midi rendszeréhez csatlakozva készíthetünk. A zongorának természetesen van sztereó vonalkimenete is, erről magnóra vehetjük a játékunkkat, vagy egy számítógépes hangrögzítő programmal akár jó minőségű CD-t is készíthetünk.

14. Mi van akkor, ha a digitális zongora hangereje kicsi? Például nagy kórust kell kísérni, vagy zongoraversenyt kell játszani?

Az említett hangfrekvenciás vonalkimenetekről rá tudunk csatlakozni tetszőleges külső hangrendszerre, amivel a hangosítás megoldható. Ha más hangot nem kell erősíteni, a legegyszerűbb megoldás két darab jó minőségű aktív hangfal bevetése.

15. Miért van a digitális zongorák zömén hangfrekvenciás bemenet?

Ez szintén egy fontos kényelmi szolgáltatás. Ha például egy CD-vel együtt gyakorlunk, a CD játszó kimenetét ráköthetjük a zongorára, nem kell hozzá külön erősítő. Ugyanilyen fontos dolog, hogy zongoránk MIDI kimenetére hangmodult kapcsolva tetszés szerinti hangszínekkel bővíthetjük a választékot. Ennek a modulnak a megszólaltatása is az említett bemenet használatával a legegyszerűbb.

16. Érzékeny- e a digitális zongora a hőmérséklet és a páratartalom változására, éppúgy mint a hagyományos?

Szerencsére nem. Extrém esetektől eltekintve (nyirkos pince, vagy éppen tűző napsütés) teljesen jól érzi magát hangszerünk mindenhol

17. Milyen gyakran hibásodnak meg a digitális zongorák?

Tapasztalatunk szerint nagyon ritkán. Akkor is többnyire azért, mert valamit beleöntöttek, vagy beleejtettek a billentyűk közé. Azonban ezek a meghibásodások is javíthatók. Bizonyos fajta kalapácsmechanikás billentyűzetek rosszul tűrik a rázkódást, ezért ha valaki rendszeresen szállítja, annak a figyelmét erre a tényre felhívjuk. Bár ha az aszfalt sima lenne, tán ez sem jelentene problémát...

18. Igaz - e, hogy a használt digitális zongorát szinte lehetetlen eladni?

Nem. Úgy vettük észre, hogy ha valahol egy ilyen hangszer felszabadul, akkor szinte azonnal lecsapnak rá az ismerősi, vagy rokoni körben. Ezért hirdetésekben elég ritkán lehet találkozni használt darabokkal.

19. Miért idegenkedik sok zenetanár a digitális zongorától?

Ennek több oka is van. Sok - főleg idősebb - pedagógus bizonyos klasszikus értékek védelmében lép fel. Ebben van is némi igazság, azonban ne felejtsük el, hogy ítéletük esetleg olyan gyerekek útját vágja el a zongoratanulás kezdő lépéseitől, akik számára ez lenne az egyetlen megoldás a zongoratanulásra. Több idősebb tanárral beszélgetve azt is látjuk, hogy nem igazán szeretnének ők a digitális elektronika rejtelmeivel foglalkozni, így aztán nem mernek állást foglalni például abban, hogy a szülő melyik típust válassza gyerekének a kínálatból. A klasszikus zongorák világában viszont otthon van, egy falon keresztül is megmondja, hogy az a hangszer jó - e, vagy sem. A tanárok egy részét annyira nem érdekli a téma, hogy egyszerűen közli a szülővel, hogy "szintetizátort meg olyan digitális izét ne vegyen". Természetesen számos ellenpéldát is tudunk. A jó pedagógus saját tapasztalati révén tudja orientálni a szülőket a zongora kiválasztásakor. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy kijöttek az üzletbe, és végigpróbálták a hangszereket. Az ő véleményük számunkra rendkívül fontos. Cégünknél is dolgozik zongorista, aki maga is tanít. Az ő észrevételei is rávilágítottak bizonyos típusok hibáira, illetve erényeire. Szakmai szempontból is fontosnak tartjuk, hogy objektíven alkossunk véleményt a hangszerek oktatásban betöltött szerepéről, hiszen ez cégünk egyik felvállalt célja. Úgy látjuk, hogy a digitális zongorát aktívan használó pedagógusok már a tanulóval való foglalkozás kezdetén megmutatják a kétféle zongora közti eltéréseket, és a gyerek ettől kezdve gond nélkül tud mindkét fajta hangszeren produkálni. Azt mondják, nincs nagyobb probléma a gyerekeknél, mintha mondjuk otthon egy Petrof pianínón gyakorol, a zeneiskolában pedig egy Blüthner zongorán játszik.

A Magyar Zeneiskolák Szövetségének álláspontja szerint a digitális zongoráknak megvan a helyük a zeneoktatásban. Valószínűleg még éveknek kell eltelniük, amíg a magyar zenepedagógus társadalom egyöntetűen elfogadja ezek használatát, és objektív véleményekkel segíti a kezdő növendékek szüleit már a beszerzés során.

20. Használnak - e neves muzsikusok digitális zongorát?

Természetesen. A pop és az elektronikus zenei műfajban szinte minden ismert billentyűs zongorán tanult, és nagyon sokan használnak digitális zongorát fellépéseiken. A hazai mezőnyből elég, ha Benkő Lászlót, Presser Gábort, Vass Attilát említjük. A nemzetközi porondról pedig Jean Michael Jarre, Vangelis neve ugrik be elsőként, de sokat tett a digitális zongorák népszerűsítéséért a populárisabb klasszikus zenét játszó Richard Clayderman is. A jazzmuzsikusok között is általános a digitális zongora használata. Vagy példálózhatnánk hazai művészeink közül Binder Károllyal, Fellegi Ádámmal. Nyilvánvalóan nem vált előadóművészetük kárára, hogy a digitális hangszerekkel is megbarátkoztak. 

A koncertező klasszikus zenészek persze ma még ritkán használnak csak digitális zongorát, és valószínűleg nem is holnap lesz, hogy Kocsis Zoltán ilyennel lép fel. Az akusztikus hangszernek van egy bizonyos varázsa. Nem tartunk attól, hogy a zongora népszerűségét a digitális hangszerek terjedése csökkentené. Sőt. Véleményünk szerint étvágygerjesztőleg hatnak, meghozzák a vágyat egy szép hangszerre, és aki teheti, biztosan fog is ilyent előbb - utóbb vásárolni.