Vajlexikon: vaj, márkázott vaj, teavaj. Ön tudja a különbséget?

Azt hiszem sok emberben felmerülhet a kérdés: vaj – vaj, de vajon van-e különbség az elnevezések között?

Kis kutakodás után hamar választ kaphatunk erre a kérdésre. A vajat Európában tehéntejből készítik. Régebben az aludttej felszínén összegyűlt tejszínből ill. tejfölből mechanikai behatással, azaz köpüléssel állították elő. Ma már a tejüzemekben ezt gépesítve végzik.

Több fajtája is létezik, amelyet az 57/2004. (IV. 24) FVM rendelet alapján osztályoznak. Eszerint:

Vajkrém: átlagban 40% körüli zsírtartalom mellett többféle ízesítő és adalékanyagot is találhatunk bennük. (wikipédia)

Szendvicsvaj, amely zsírtartalma 68 – 72 %-ot nem lépheti át egyik  irányba sem és víztartalma legfeljebb 30,5%. 

Teavaj, amely zsírtartalma legalább 80%, víztartalma maximum 19%.

Márkázott vaj, amely zsírtartalma legalább 80%, víztartalma maximum 16% lehet. (Azaz megfelel a Nemzeti Minőségi Osztály követelményeinek.)

Egyértelműen a márkázott vaj fogyasztása jelenti a legjobb minőségű vaj fogyasztását.

Vajtörténet: Miért teavaj a teavaj? A National Geographic Magyarország magazin 2005-ös kérdez felelek rovatában erre is megtaláljuk a választ:

„Tibetben és Ázsia sok egyéb országában is nagy hagyománya van a vajas teák fogyasztásának. A hagyományos tibeti vajas tea, a Po Cha a víz és a teafű mellett tejet, sót és vajat tartalmaz. Minél zsírosabb a hozzáadott tej és vaj, annál kellemesebb a tea íze és állaga.”  Bíró Zsuzsa

Akinek van kedve próbálja ki teában is. Jó étvágyat!

Üdvözlettel:

Lovas Zoltán

www.hazaviszi.hu

Sárgadinnye - mézes és egészséges

A sárgadinnyét mindenki szereti, hiszen nagyon finom, ráadásul az egyik legértékesebb gyümölcsfélénket tisztelhetjük benne! Mi benne a különleges?

A jó minőségű sárgadinnye termesztéséhez különleges feltételek szükségesek: sok napfényen és tápanyagban dús talajon alakul ki jellegzetes színe és íze. Magasabb átlaghőmérsékleten és több napfényes óra mellett cukortartalma és tápértéke is magasabb. A sárgadinnyének számos változata ismert, amelyek tápanyag- és vitamintartalmukban is különböznek egymástól. A legfontosabb jellemzőik azonban hasonlóan kedvezőek számunkra: lássuk hát ezeket!

Miért sárga a dinnye?

A sárgadinnye színét ugyanannak a kémiai vegyületnek köszönheti, mint a sárgarépa: a béta-karotinnak. Béta-karotinból képződik - biokémiai folyamatokon keresztül - az A-vitamin, amelynek jelentős szerepe van az egészséges látás és a szép bőr kialakulásában. Egy-két szelet sárgadinnye fedezi egy felnőtt napi A-vitamin szükségletét. A béta-karotin e mellett antioxidáns hatással is rendelkezik: ez azt jelenti, hogy sok káros folyamatot elindító kémiai anyagot köt meg és ezzel megakadályozza, hogy ezek ártsanak szervezetünknek. A sárgadinnye hatóanyagai ezért késleltetik az öregedést és segítik az immunrendszer egészséges működését.

C-vitaminban különösen gazdag

Vízben oldódó vitaminok terén sem kell szégyenkeznie a sárgadinnyének: bőséges forrása például a C-vitaminnak. Egy adag sárgadinnye elegendő C-vitamint tartalmaz egy egész napra. A C-vitaminnak szerepe van a sejtek öregedésének lassításában és támogatja az immunrendszert is. A sárgadinnye segít leküzdeni gyulladásos betegségeket is, mivel magas C-vitamin tartalma antibakteriális hatású. Sárgadinnye fogyasztását javasolják bélgyulladás kezelésére, illetve egyéb lázzal járó gyulladásos megbetegedésekre. A mézédes gyümölcs tartalmaz még B3 és B6-vitamint is, és jelentős káliummennyiség jellemzi, amelynek a vízháztartásunkra van kedvező hatása.

Rostos gyümölcs

A sárgadinnye kifejezetten rostos, ezért remek összetevője lehet mindenféle diétának. Kifejezetten javasolt gyümölcs a vegetáriánusoknak, ugyanis segít enyhíteni az egyoldalú táplálkozás mellékhatásait. Cukortartalma ugyanakkor elég magas, ezért a fogyókúrázóknak azt tanácsoljuk, hogy fogyasztás előtt ellenőrizzék, belefér-e étrendjükbe. Kalóriatartalma viszonylag alacsony, 100 g sárgadinnye húsa csupán 61 kalóriát tartalmaz.

Forrás: www.gyumolcs-zoldseg.hu


És egy kis meglepetés!
Az egy hetes szabadság alatt (Sopron és környéke, amit mindenkinek tudunk ajánlani) gondoltunk kedves ügyfeleinkre is. Türelmüket megköszönve egy különleges hűségajándékot hoztunk a számukra. Egy igazi ritkaságot. Egy balfi borász - Csonka István - által készített különleges vörösborecetet. Kattintson a képre és nézze meg!



Meddig őrzi meg a Törley pezsgő a minőségét!

Nemrég egy kedves ismerősünkkel beszélgetve szóba került a pezsgők szavatosságának ideje. 

Ő azt állította, hogy a palackon rajta van, én meg, hogy nincs.  Mertem állítani ezt azért is, mert nagyon sok kiváncsi kérdező teszi fel azt a kérdést, hogy vajon meddig jó a pezsgő? A Törley Pezsgőgyárnak címzett levelemet és a választ is most megosztom a Hazaviszi olvasóival, mert erre a kérdésre nem sokan tudják a választ. Íme a levélváltás:

Tisztelt Törley!

Egy ügyfelünk által feltett kérdést továbbítanék Önöknek: Mennyi ideig őrzi meg szavatosságát az Önök pezsgője.
 
Várom megtisztelő válaszukat!

Üdvözlettel:

Lovas Zoltán

Tisztelt Lovas úr!

A pezsgőknek nincs minőség megőrzési határideje. Ettől függetlenül nem
javasoljuk a hosszabb ideig való raktározását, mivel általában az ideális
tároláshoz a háztartásokban nem alkalmas a környezet. (túl meleg)

üdvözlettel,  

Lőrik Tamás
termékmenedzser

Törley Pezsgőpincészet Kft.
1222 Budapest, Háros u. 2-6.

e-mail: lorita@torley.hu
www. torley.hu

Cég székhelye: 1222 Budapest, Háros u.2-6.
Cégjegyzékszám: 01-09-883786
Adószám: 11238694-2-44
Cégbíróság: Fővárosi Bíróság

Hagyomány és minőség 1882 óta!

Köszönjük Lőrik Tamás úr válaszát bízva, hogy ismételten egy információval többet tudunk a kíváló magyar termékekről.


Hogyan lett a kékfrankos kékfrankos?

Néhány hete a feleségemmel a nyári pihenést terveztük. (Hiába, nem lehet elég korán elkezdeni.) Keresgélés közben egy érdekes leírásra bukkant, amely a kékfrankos elnevezés eredetét feszegette.

Egyes kőszegi források szerint a ma kékfrankosnak nevezett Kőszeg, Sopron környékén előállított vörösbor nevének eredete a napóleoni háborúra vezethető vissza. E vidéken állomásozó francia csapatok előszeretettel fogyasztották és a fizetést francia kék frankossal intézték. 1 liter bor = 1 francia kék frankos. Innen kaphatta egyes feltételezések szerint a táj jellegzetes bora az elnevezést.

Más vélemények szerint Nagy Károly cseréltette le a korábbi hun szőlőket az értékesebb frank szőlőkre. És az értékesebb szőlőket hívták ezek után „frankosnak”.

Több vélemény ellenére a szőlőfajta eredetéről a mai napig nincs egységesen elfogadott álláspont.