Felhasználása:

A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.

A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle.

Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették, piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.

A bodza fájának fűtőértéke elenyésző. Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni, egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.

A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk). Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek.

Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják. A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak. Kisütés után bodzalekvárral vagy fõzött, bodzavirágos krémmel töltik.^[1]

Gyógyhatása:

Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó.

A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.^[2]

A magyar néphitben:

A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó.

A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer.

A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró.

A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik.

Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak.

Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Hiedelmek külföldön:

Fajok:

Magyarországon őshonos fajok:

• Fekete bodza (Sambucus nigra)
• Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
• Földi bodza (Sambucus ebulus)

További fajok [szerkesztés]

• Sambucus caerulea
• Sambucus canadensis
• Sambucus mexicana
• Sambucus simpsonii
• Sambucus peruviana
• Sambucus velutina
• Sambucus melanocarpa
• Sambucus callicarpa
• Sambucus chinensis
• Sambucus microbotrys
• Sambucus pubens
• Sambucus sieboldiana
• Sambucus tigranii
• Sambucus williamsii
• Sambucus australasica
• Sambucus gaudichaudiana