Először is válasszuk ki a megfelelő lőszert. (Library -- Select bullet or enter BC and Weight below.) Ha a szoftver gyári adatai között szerepel az általunk használt lőszer, akkor könnyű dolgunk van, csak ki kell jelölni. Ha nincs benne, akkor némileg bonyolultabb a helyzet. A lövedékhez a gyártó megadja az ún. ballisztikai koefficiens értéket (BC). Ez egy ideálisnak kikiáltott lövedék repülési képességéhez viszonyított szám. A G1-es lövedék értéke 1.000. Ehhez képest a mi lövedékünk BC értékét kell megkeresnünk. Többnyire a gyártó ezt az értéket feltűnteti a lőszer dobozán. Ha nem találjuk, akkor az interneten célszerű kutakodni. Ezután ismernünk kell az általunk használt lövedék súlyát. (bullet weight) Ezt a gyártók a dobozon feltüntetik, és általában grainben, vagy grammban adják meg. Figyeljünk a mértékegységre és a szoftverben a megfelelőt válasszuk ki! A helyes kaliber (caliber) kiválasztása nem okozhat nehézséget. A csőszájnál mért sebesség (muzzle velocity) annál inkább. Ez csak méréssel határozható meg. Valahonnét kell szereznünk egy sebességmérőt és meg kell mérnünk a lövedék kezdősebességét, mondjuk 1 méterre a csőszájtól. Célszerű 5, de legalább 3 lövés átlagát venni. Az így kapott értéket kell beírnunk a sebesség rovatba (muzzle velocity). Itt is figyeljünk a helyes mértékegység választásra. A sebességmérő csőszájtól mért távolságát adhatjuk meg a következő rovatban (cronograph distance). Esetünkben ez 1 méter, de ne felejtsük megint átállítani lábról méterre a legördülő menüt.

A következő rubrikában (sight height) az irányzék, esetünkben a céltávcső magasságát állíthatjuk be. Ez gyakorlatban a csőtengely és a céltávcső tengelye közötti távolságot jelenti. Ennek meghatározásához minimális számolásra van szükségünk. A fegyver csőátmérőjének a felét kell vennünk. Azaz, ha a fegyver kalibere 7,62 mm, akkor 3,81 mm-t, ehhez hozzá kell vennünk a távcső tubusa és a csőfal, vagy a töltényűr fala közötti távolságot, amit célszerű tolómérővel megmérni. Már csak a tubusvastagságunk felét kell hozzáadni és meg is van a kért szám. Mérhetünk a távcső első lencséjénél is, ekkor értelemszerűen a lencseátmérő felét kell hozzáadni.

A következő hét rubrika a legtöbb esetben érdektelen. A Sight Offset elnevezésű rubrikába a távcső tengelye és a cső tengely közötti oldalirányú eltérést adhatjuk meg. Azaz, ha a szerelés a távcsövet a csőtől jobbra, vagy balra helyezi. A Zero Height a nullázásunkhoz tartozó pont magasságát jelenti. Ez tulajdonképpen megadható érték, de én még sohasem adtam meg, ennek ellenére pontosnak tűnik a táblázatom. Bizonyára van értelme, de be kell valljam, nem tudom, hogy mikor érdemes használni. A Zero Offset a nullázási pont oldalirányú eltérését jelenti. Bizonyára hasznos adat, de én még sohasem használtam. Az Azimuth a cső vonala és a célzási vonal oldalirányú eltérését jelenti. Ez általában ismeretlen adat és a Azimuth Correction ablak bepipálása után nem is kell vele törődnünk. A Elevation a cső és a célzási vonal közötti dőlésszöget jelenti, de ezzel sem kell foglalkoznunk, ha az Elevation Correction kezdetű ablakot bejelöljük. A LOS angle a talaj és a célzási vonal közötti szöget jelenti. Ez a mi versenyszámunkban megint csak nehezen meghatározható érték, ezért nem érdemes vele különösebben foglalkozni, hacsak nem szöglövés van valamelyik versenyszámban. Mondjuk hegyből völgybe, vagy rendkívül meredek hegyoldalban elhelyezett cél esetén. Elvileg ilyenkor ezt a funkciót kell használni, de ennél sokkal praktikusabb a Cant Indicatornak nevezett eszköz használata. (Lásd itt)

 

folytatjuk