A szarvasmarhák a nyári hónapokban kellő hűtés nélkül fiziológiai és viselkedési stresszel reagálnak a hőre, ami negatív hatással van
vágóértékükre illetve az általuk adott tej mennyiségére és minőségére.



  Kutatók által kimutatott tanulmányok szerint, ha a hőmérséklet 26° fölé emelkedik, a tehenek lecsökkentik az élelem bevitelét és lefogynak. Ez nagyban befolyásolja a szaporodási teljesítményt, az egészségüket és a tejtermelési teljesítményt. Fontos tudni, hogy a hő okozta stressz kihat még a hűvösebb hónapokra is, mivel a szarvasmarhák tejelési maximuma 3-5 °C körüli hőmérsékleten van. A magasabb tengerszint feletti területeken élő állatok sokkal fogékonyabbak az időjárás viszontagságaira, a szárazságra, így ezeknél az szarvasmarháknál különösen nagy figyelmet kell szentelni a megfelelő hűtésre.

A stressz mértéke függ a környezeti feltételek kombinációjától: a levegő hőmérsékletétől, a relatív páratartalomtól, a légmozgástól és a napból érkező (UV) sugárzástól. A tejtermelők árnyékolókat, ventilátort és bőséges friss ivóvizet használnak, hogy segítsenek a csordáknak elviselni a meleget, de ez gyakran nem elég. A déli területeken, ahol a hő és a páratartalom a leginkább jelentős, a tejtermelők locsolókocsikat is bevetnek, hogy többlethűtést érjenek el.

Kutatások szerint az árnyékolás és a mesterséges légmozgás kombinációját alkalmazó párásító berendezés a tehenek hűtésének leghatékonyabb módszere, így a forró nyári hónapok alatt elszenvedett termelési veszteség nagyban csökken. A magas nyomáson működő párásító fúvókák által kibocsátott víz hatékonyan hűti a környezetet, javítja a szarvasmarhák közérzetét. A kiáramló vízpára légmozgását ventilátorok segítségével érik el, ezáltal hatékonyabbá téve a rendszert.

Tanulmány

A szellőzés és párásítás hatásai a tehenek viselkedésére a forró hónapokban Dél-Olaszországban.

A szellőztető és a párásító berendezések együttes hatékonyságát a kutatók három, Dél-Olaszországi farmon vizsgálták. A legmelegebb periódusban májustól szeptemberig, két éven át folytak az értékelések. Mind a három farmon a termelés szempontjából két homogén csoportra osztották az állatokat, és vizsgálták ezek szaporulatát, tejtermelését. Az első csoport „A”-ban párásító rendszert alkalmaztak, ami a takarmányozási területen volt elhelyezve a megfelelő szellőztetés mellet. A második csoportban „B” mely a kontroll csoport volt, nem szereltek fel párásító rendszert. A mikro klimatikus paramétereket (hőmérséklet, relatív páratartalom) folyamatosan mérték egy elektromos szondával, melyhez adatrögzítőt kapcsoltak. A készülékeket az állatok fejmagasságában helyezték el. A viselkedés és a tejhozam heti méréseinek elemzéséből kiderült, hogy az (A-B) csoport közötti különbség  a legmelegebb periódusban (2 – 4) kg/nap. Átlagosan magasabb értéket mértek továbbá az állatok súlygyarapodásában a párásító készülékkel felszerelt etető területén, A-B csoport közötti különég 12,9 -18,6% között volt.

Az eredmények kimutatták, hogy a párásító és ventillátoros hűtőberendezés kombinációja biztosítja a legjobb választást a teheneknek tejtermelő kapacitásának megtartására, növelésére a forró nyári hónapokban 

TecnoCooling párásító rendszerek - istállóhűtés a sertéstenyésztésben

 

   Az állatok növekedésének hatékonyságát gyakran befolyásolják a rendkívüli környezeti feltételek. A sertések esetében, általában a hűvös környezet növeli a takarmányhatékonyságot, mivel a malac törekszik megtartani általános testhőmérsékletét. A melegebb környezet viszont csökkentheti a növekedést, hisz növeli a test karbantartási igényét, és ez környezeti stresszt válthat ki az állatból.



 Minden állatnak van egy úgynevezett hőmérséklet tartománya, mely a normális értéken belül az állat "természetesen" viselkedik. A nyári hónapokban a hőmérséklet gyakran meghaladja a sertések ún. hő semlegesítő zónáját, így csökken a növekedésük.  A légkondicionáló készülékeket - mivel a párásító berendezéseknél drágábbak -, az állattenyésztés területén is leválthatja a ködhűtő rendszer. Ez a tendencia már elkezdődött.

 Korábbi kutatások bebizonyították, hogy a folyamatos 25 °C alatti hőmérséklet kedvezően befolyásolja a takarmányhatékonyságot, így közvetve a sertések súlynövekedését is. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a sertésben fiziológiai változások indulnak be, mint a végbélben mért hőmérséklet, a lélegzetvétel számának és a pulzusszám növekedése. Értékelve a sertések magas hőmérsékletre adott fiziológiai válaszát, kimondhatjuk, hogy hatékony eredményt a test hőmérsékletének csökkentésében csak víz használatával lehet elérni, azaz a párásítással.

Kutatók továbbá bebizonyították, hogy a párásítás a leghatékonyabb módszer a hő okozta stressz kiküszöbölésére a sertéstelepeken. Párásítást használva átnedvesedik az állat, így ez közvetlenül javítja a párolgási hűtés hatékonyságát a bőr felszínén, és nem közvetetten próbálja lehűteni a levegő hűtése által. Felbecsülték a szinkronizált párásítást, a takarmányhatékonyság és az étkezés időtartamának összefüggésében. A kísérlet alatt 18db 70 kg-os malacot tanulmányoztak 30 napon keresztül, s figyelték annak hatását, hogy a párásítás és az ételek szinkronizálása együttesen milyen súlygyarapodást eredményez az állatoknál.

   Három párásítási stratégiát hasonlítottak össze:
• közvetlenül az étkezés előtti párásítás,
• étkezések közötti párásítás,
• nincs párásítás – átlag hőmérséklet 30 °C, a relatív páratartalom 50%

Az értékelés két változón, a takarmányfelvételen és az étkezés időtartamán alapult.

Kezelés Takarmányfelvétel
(kg) Étkezési
Időtartam
Párásítás nélkül 0,623 14 perc
Étkezés előtti 0,701 16 perc
Étkezések közötti 0,619 13 perc

Következtetések

Azokat az állatokat, melyeket közvetlenül étkezés előtt párásítással hűtöttek le, jelentősen nagyobb (+13%) takarmányfelvételük volt, és sokkal tovább ettek (+19 %) mint a másik kezelésen résztvevő sertések. A kapott eredmények a malacok párásításának eredményességét tükrözik, következésképpen a csúcs hőmérséklet csökkentése megfelelő stratégia egy olyan tevékenység alatt, mint pl. az étkezés.
Jelen kísérletezés rövid ideje alatt nem lehet értékelni a teljes növekedés végső fázisát, de a kutatók szerint ezen eljárás alatt a felvett takarmány hosszútávon kedvezhet a sertések súlygyarapodásának.
Takarmányfelvétel  - Jobb növekedési teljesítmény + 13 % 

TecnoCooling párásító rendszerek - Állattenyésztés - baromfi istállók hűtése


A nyári kánikulának az átvészelése a baromfikra nézve nagy kihívás. Ebben az időszakban a legnagyobb a veszélye annak, hogy a szárnyas
elkapjon minden olyan betegséget, amire hajlamos. Az öregebb baromfik még nagyobb kockázatnak vannak kitéve, hisz koruk miatt nagyobbak és a tolluk
által való úgynevezett hőszigetelésük is gyengébb.

A megnövekedett hőfeszültség legnyilvánvalóbb jele a zihálás. Mivel nincs izzadságmirigyük, ami lehűthetné bőrüket, úgynevezett párolgási
hűtést használnak torkuk és légző rendszerük által.